Hogyan tudunk jól működő mennyezetfűtési, -hűtési rendszereket létrehozni? I. (VGF&HKL – 2022.09)
A rendszer átgondolása, megtervezése
Az energiaárak emelkedésével még inkább előtérbe kerülnek az energiahatékony hűtési/fűtési megoldások. A felülethűtés/-fűtés hőszivattyúval kombinálva eddig is folyamatosan növekvő szerepet játszott az épületgépészeti rendszerek kialakításánál, de várhatóan ez most tovább fokozódik majd. Az évtizedes tapasztalatok felhasználásával megpróbáljuk összefoglalni, hogyan lehet jól működő mennyezethűtési/-fűtési rendszereket létrehozni.
A rendszer átgondolása, megtervezése az egyik legfontosabb kérdés. Minden esetben épületgépész mérnökkel, tervezővel való együttműködést ajánlunk, mert számtalan, később felmerülő probléma költségét spórolhatjuk meg ezzel a döntéssel.
Ennek többletkiadása eltörpül a később rosszul működő rendszerek javítási áraihoz képest, már ha egyáltalán helyrehozhatóak a hibák.
Felújítás vagy új építés?
Más mennyezethűtési rendszerek kerülhetnek előtérbe felújításokhoz, illetve új építésű épületek esetén. Mivel a megrendelő egy korábbi projektről ismer egy rendszert, vagy a kivitelező megszokta egy rendszer beépítését, gyakran előfordul, hogy a következő projekten is ezt alkalmazzák. Így kerül például a felújításoknál jól alkalmazható gipszkartonlapokba ágyazott hűtési/fűtési csőrendszer, vagy az utólag sínnel rögzített, vakolást igénylő rendszer új építéseknél is fókuszba. A gipszkartonba ágyazott rendszer teljesítménye közel a fele, míg az utólagosan vakolt rendszer kivitelezési ára közel a kétszerese a bebetonozható felületközeli mennyezethűtés/-fűtésnek. Ez utóbbi természetesen csak új építésnél alkalmazható. Ezért is fontos épületgépész tervezővel, esetleg többféle mennyezethűtési rendszert gyártó céggel konzultálni a kivitelezés előtt, hogy a feladatra leginkább alkalmas rendszert alkalmazzuk.
Számolni kell
A hőszükséglet-számításnak nagyon fontos szerepe van a jól működő mennyezethűtések esetén. Gyakran tapasztalható, hogy a megrendelő azt kéri, hogy csak teljesen használják ki a mennyezetet a hűtőcsövekkel, és az úgy biztos elég. Egy modern, új építésű, kitűnő hőszigetelési értékű anyagokat alkalmazó épületnél miért kell feleslegesen 10-es osztással rendelkező csőrendszerrel beborítani a mennyezetet? Valószínűleg elég lenne a 15-ös osztású, sokkal kevesebb bekötővezeték és kevesebb, vagy kisebb osztó is.
Még nagyobb gond egy régi épület esetén, vagy egy olyan új építésűnél, ahol nagy üvegfelületek vannak árnyékolás nélkül, hogy elmarad az előzetes hőszükséglet-számítás. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy egyik gyártó rendszere sem tud olyan teljesítményt leadni, hogy az adott helyiségek megfelelő szintig lehűthetőek legyenek (mindig a hűtési teljesítmény a rendszer gyenge pontja).
A tervező ebben az esetben ezen 2-3 kritikus helyiség számára kiegészítő hűtési megoldást is betervez. Ez azonban csak akkor derül ki, ha készült hőszükséglet-számítás. Több mennyezethűtési rendszernél túl meleg van egyes helyiségekben, vagy folyik a lecsapódott pára a falon. Ezt lehet megelőzni többek között az előzetes hőszükséglet számítással és a problémás területekre való megoldás előzetes kidolgozásával.
A hőérzet szerepe
Ugyanilyen fontos a helyiség-hőmérséklet, az előremenő/visszatérő vezeték hőmérsékletének meghatározása. Gyakran tapasztalható, hogy a megrendelők a korábbi radiátoros fűtés, vagy klímaberendezéssel való hűtés esetén tapasztalt szobahőmérsékleteket adnak meg célként, feladatnak. Mivel itt egy sugárzó hűtésről/fűtésről beszélünk, ami 90%-ban nem a levegőt, hanem a felületeket, tárgyakat melegíti vagy hűti, így teljesen más a hőérzetünk, mint mondjuk egy radiátoros fűtéssel azonos levegőhőmérsékletnél.
Az ideális komfortot nyújtó mennyezetfűtésnél a helyiségek hőmérsékletét 20 °C-ra, a hűtésnél 26 °C-ra érdemes felvenni (hőérzetben ez kb. 23 °C radiátoros fűtésnek, és légkondicionálóval való hűtésnek felel meg). Ennél magasabb téli vagy alacsonyabb nyári helyiséghőmérséklet jelentős teljesítmény- és költségnövekedést okoz. Az előremenő és visszatérő vezetékünkben vezetett víz hőmérséklet-különbsége a jól működő rendszereknél minimum 3 °C. Hűtésnél a 15/18 °C, vagy a 16/19 °C a javasolt, míg fűtésnél a 35/30 °C vagy 37/32 °C-ot ajánljuk. A 2 °C-os hőfoklépcső (pl.: 15/17 °C) a gyakorlatban szinte kivitelezhetetlen, inkább a rendszerek összehasonlításához, vagy teljesítmény adataik marketing anyagokban való maximalizálásához alkalmazott.
Precizitás és egyeztetés
A precíz mennyezettükör, a többi szakággal való előzetes részletes egyeztetés alapvető fontosságú. A megrendelő a tervezővel való egyeztetés során elmondja az igényét, hogy hová kerülhetnek elhelyezésre az osztó-gyűjtők. Általában bejárati ajtó fölé, mellékhelyiségekben, kamrákban szokták elhelyezni. Fontos, hogy a kialakítandó fűtési/hűtési köröktől ne legyen túl távol, különben a hosszú bekötővezeték miatt csak kis köröket tudunk képezni. Mivel a tervezés, modulkiosztás az osztótól indul, így ezek végleges helyének meghatározása elengedhetetlen. Az osztók helyének változtatása teljes újratervezést eredményez (más méretű bekötővezetékek, más nyomvonalon, eltérő hűtő/fűtő modulok).
Figyelembe kell venni, hogy a statikus által kijelölt területekre nem helyezhető hűtőmodul, és a helyiség falaitól is előírt távolságot kell tartani. A mennyezetre lámpák, elektromos dobozok, hangszórók, légtechnikai befúvók kerülhetnek, amelyeknek pontos helyét figyelembe kell venni a mennyezethűtési/-fűtési rendszerek tervezésénél. Főleg a gyárilag előregyártott méretű hűtő-/fűtő-regiszterek, modulok esetén (bebetonozható felületközeli, álmennyezeti rendszerek) nincs lehetőség a megrendelés utáni módosításokra. A „lesz majd valahol a szoba közepén egy lámpa” mondat a megrendelő oldaláról azért jelent problémát a tervezésnél előregyártott méretű hűtőegységek esetén, mert néhány kisebb módosításnál is elölről kezdhető az elemek időrabló kiosztása, bekötésük megtervezése. Senki nem szeret egy munkát többször megcsinálni, mint ahogy többször kifizetni sem egy tervezést. Ezért lényeges a többi szakággal egyeztetett végleges mennyezettükör leadása az épületgépész tervezőnek és a csőrendszer gyártói felé.
Az alapadatok és egyeztetett tervek megküldése után egy jól megtervezett, működőképes mennyezethűtési megoldást kapunk. A következő részben összehasonlítunk néhány mennyezethűtési rendszertípust (felületközeli bebetonozható, álmennyezeti, stb.), és segítünk megoldást találni, melyik területen melyik rendszer alkalmazható.
Írta: Kaszab Gergely
Megjelent: VGF&HKL – 2022.09
