Miért egy rendszert ajánlunk mennyezethűtésre/fűtésre, kell-e kiegészítő padlófűtés?
Szinte mindenki úgy érzi, hogy a lábunknak oly kellemes padlófűtést ne cseréljük le a mennyezetfűtésre, azt a felületet hagyjuk meg a nyári felülethűtési funkcióra. Pedig amennyiben jobban belegondolunk mindenki átélte már nyáron a tengerparton, hogy papucs nélkül szednie kellett a lábát a forró homokon, hogy a vízig elérjen. A tengerparti homok alatt biztos nem volt fűtésrendszer kiépítve, a hőmérsékletéért a hősugárzás volt felelős, ami a levegőnél jóval magasabb hőfokra emelte a homok hőmérsékletét. Az egyszerű példa után nézzük meg a két rendszer működési elvét.


Minden fűtőfelület kétféle módon is ad át hőt a helyiségnek: konvekcióval és hősugárzással.
A KONVEKCIÓS HATÁS ERŐS A PADLÓFŰTÉSNÉL.
A konvekció a hétköznapokból jól ismert jelenség, a fűtőfelület felmelegíti a rajta található levegőréteget, és ezáltal felhajtó erőt hoz létre. A levegő így hőszállító közeggé válik, és ezt a hőt átadja a más helyeken található, hűvösebb felületeknek. A padlófűtésnél a padlóban lévő csővezetékben meleg víz áramlik és ez felfűti a padló felületét. A meleg felülettel érinkező levegő felmelegszik. A meleg levegő felszáll, a mennyezetnél, a falaknál és ablakoknál lehűl, majd visszasüllyed a padlóra. Ez a konvekciós áramlás osztja szét a meleget a helyiségben. A padlóból is lép ki hősugárzás, de az erős konvekció miatt a felületek mindig hidegebbek maradnak, mint a levegő. A mennyezet, a falak és a bútorok mindig hidegebbek maradnak, mint a helyiség levegője. A padlófűtésnél a helységet kb.50-50%-ban a konvekció és a hősugárzás fűti fel.










A HŐSUGÁRZÁS A MENNYEZETFŰTÉS MŰKÖDÉSÉNEK ALAPJA.
A sugárzásos hőátadás a fentiekkel szemben teljes mértékben a levegő, mint közvetítő közeg nélkül történik. A Naphoz hasonlóan minden forró felület melegítő hatású infravörös sugárzást bocsájt ki. Ez a sugárzás tetszőleges nagy távolságot is megtehet, mielőtt más felületekkel érintkezve a hőt annak átadja. Biztos mindenki látott már pólóban napozó síelőket egy hegyi söröző teraszán. Hiába a -2-3°C hideg levegő, a nap sugárzása fűti a napozókat, így nem fáznak. Mennyezetfűtés esetén az elv azonos, a mennyezetben lévő csővezetékben meleg víz áramlik és ez felfűti a mennyezet felületét. A meleg felülettel érintkező levegő felmelegszik, de se felfelé áramlani, se lehűlni nem tud. Ez fékezi a konvekciót, és a hő ekkor csak hősugárzás révén tud a padlóra, a falakhoz és a bútorokhoz eljutni. A felületek ekkor melegebbek, mint a helyiség levegője, és ezen felületek a mennyezethez hasonlóan lágyan és egyenletesen melegítik fel a helyiséget. A helyiség levegője kellemesen friss marad, és nem melegszik túl, az emberek szívesen tartózkodnak benne. A mennyezetfűtésnél a hősugárzási arány 90% feletti, és mindössze 10%-os a konvekciós hatás.










Mennyezetfűtéssel kevesebb a por.
A hagyományos fűtések (pl: radiátor) de még a padlófűtések is nagy levegőtérfogatot forgatnak meg. A levegő a helyiségben kering, eközben felkavarja és lebegő állapotban tartja a port. Az aktív mennyezetfűtés megakadályozza a konvekciót, így levegőáramok nélkül a por a padlón rakódik le, ahonnan egyszerűen eltávolítható. A levegő tiszta és egészséges, az allergiások azonnal észlelik a különbséget.




Mennyezetfűtéssel nincs penészképződés
A nedvesség a hideg felől a meleg közeg felé törekszik. Ha a meleg levegő hideg határoló felületekkel érintkezik, akkor azon lehűl, a vízpára kicsapódik és benyomul a falazatba. A penészedés jelentkezhet a sarkoknál. A padlófűtésnél a levegő hőmérséklete magasabb, mint a falaké, így ez reális veszély. A mennyezetfűtésnél pont fordított a helyzet. A meleg határolófelületek (pl:falak) melegítik fel a helyiség hidegebb levegőjét, ezáltal a levegő több vizet képes felvenni és a nedvesség elpárolog a falakból. A falak kiszáradnak, nem nyújtanak táptalajt a penész számára. A száraz falak hőszigetelő képessége magasabb. A fal nedvességtartalmának 4%-os csökkenése megfelezi a hőátadásos hőveszteséget. A mennyezetfűtés így a külső falak szigetelési tulajdonságait is javítja.




GAZDASÁGOSSÁG, ENERGIAIGÉNY.
A mennyezethűtés csőhálózatát télen fűtésre használva, elkerülhetjük a padlófűtés+mennyezethűtés miatti dupla beruházást az építés során. A legnagyobb hatásfok a működtetés során akkor érhető el, ha a keringő vizet csak kis mértékben kell felfűteni. Annak érdekében, hogy a csekély hőmérséklet-különbség ellenére magas teljesítmény legyen elérhető, csak az aktív fűtőfelületnek kell megfelelően nagynak lenniük. A legnagyobb aktív felületet pedig a mennyezet jelenti. A padlóval ellentétben ugyanis, a mennyezeten nincsenek bútorok, és a padló felépítéséből adódó csillapító hatás miatti teljesítményveszteséggel sem kell számolni. Egy aktív mennyezetfűtés már kis hőlépcső esetén is kellemes klímát teremt, és így tovább növelhetjük hőszivattyúnk energiahatékonyságát is. A mennyezetfűtésnél a melegebb felületek alacsonyabb levegőhőmérsékletet tesznek lehetővé-azonos hőérzet mellett. A padlófűtés sok energiát fordít a levegő teljes térfogatának az átmelegítésére, míg a mennyezetfűtés hősugárzással a felületeket temperálja. A mennyezetfűtés hatékonyabb, kevesebb energia vész el a légcsere miatt, a hő a határoló felületekben tárolódik, és nem távozik el a levegővel. Az aktív mennyezeteknél a levegő ideális hőmérséklete kb.3°C-kal alacsonyabb, mint a hagyományos rendszereknél, az energiaigényt pedig minden fok kb. 6%-kal csökkenti.