Miért energiatakarékos, és hogyan működik a mennyezethűtési / fűtési rendszer?
A rendszer működési elve úgy határozható meg, hogy a monolit vasbetonba beépített, vagy a gipszkarton álmennyezettel hőátadókon keresztül érinkező csőrendszerünkben hűtési szezonban hideg (15-16°C) közeget , míg fűtési szezonban meleg (35-38°C) közeget keringetünk. Hűtésnél a betonszerkezet, vagy gipszkarton álmennyezet által felvett hőenergiát a beépített csőrendszerünk vezeti el. Fűtésnél csőrendszerünk felmelegíti a betonszerkezetet, vagy hőátadóval a gipszkarton álmennyezetet, ami sugárzással hőt ad le.
Miért energiatahatékony a mennyezetfűtés?
A padlófűtéshez és falfűtéshez hasonlóan a mennyezetfűtéshez is 30-40°C, alacsony hőmérsékletű előremenő fűtővíz hőmérséklet szükséges. Ennek előállításához tökéletesen alkalmasok a különböző hőszivattyúk (különösen a geotermikus ajánlott), de akár a már telepített modern kondenzációs kazánok is. Míg egy radiátoros fűtésnél 70°C-os előremenő fűtővízet kell produkáljunk, mivel kis felület (radiátorok) áll rendelkezésünkre a hőleadásra, addig a felületfűtéseknél a nagy hőleadófelület miatt elegendő az alacsony fűtővíz tartomány. A legnagyobb hatásfok a működtetés során akkor érhető el, ha a keringő vizet csak kis mértékben kell felfűteni. Annak érdekében, hogy a csekély hőmérséklet-különbség (fűtővíz és helyiséghőmérséklet között) ellenére magas teljesítmény legyen elérhető, csak az aktív fűtőfelületnek kell megfelelően nagynak lenniük. A legnagyobb aktív felületet pedig a mennyezet jelenti. A padlóval és a fallal ellentétben ugyanis, a mennyezeten nincsenek bútorok, nyílászárók, takarások, és a padló felépítéséből adódó csillapító hatás miatti teljesítményveszteséggel sem kell számolni. Egy aktív mennyezetfűtés már kis hőfokkülönbség esetén is kellemes klímát teremt, és így tovább növelhetjük hőszivattyúnk energiahatékonyságát is. A mennyezetfűtésnél a sugárzáson alapuló elv miatt melegebb felületek alacsonyabb levegőhőmérsékletet tesznek lehetővé-azonos hőérzet mellett. A padlófűtés sok energiát fordít a levegő teljes térfogatának az átmelegítésére, míg a mennyezetfűtés hősugárzással a felületeket temperálja. A mennyezetfűtés hatékonyabb, kevesebb energia vész el a légcsere miatt, a hő a határoló felületekben tárolódik, és nem távozik el a levegővel. Az aktív mennyezeteknél a levegő ideális hőmérséklete kb.3°C-kal alacsonyabb, mint a hagyományos (radiátoros) rendszereknél, az energiaigényt pedig minden fok kb. 6%-kal csökkenti.
Miért energiahatékony a mennyezethűtés?
A sugárzó felület, a tárgyak, felületek, és nem a levegő lehűtése miatt, azonos hőérzethez kb. 3°C-kal magasabb helyiség hőmérsékletet (26°C ajánlott) adjunk meg, mint például egy légkondiciónálóval hűtött helyiségnél. A mennyezethűtésnél a levegő ideális hőmérséklete kb.3°C-kal magasabb, mint a hagyományos rendszereknél, az energiaigényt pedig minden fok kb. 6%-kal csökkenti.
A mennyezethűtés esetén a nagy felület okán elegendő a 15-16°C előremenő hűtővíz biztosítása. Egy fan coil hűtésnél 7- 8°C-os előremenő hőmérséklet szükséges, amit hűtőgép segítségével tudunk csak előállítani. A mennyezethűtés hűtővize nem csak hűtőgéppel, de közvetlen talajhővel (free cooling) is előállítható, mivel Közép-Európában 8 méter mélységből kb.12°C-os előremenő hőmérsékletű hűtővíz biztosítható. Ezzel a módszerrel 1kWh elektromos szivattyúteljesítménnyel 45kWh hűtési energia érhető el mennyezethűtésünkhöz. A fan coil rendszernél 45kWh hűtési teljesítmény hűtőgéppel létrehozott hűtővízzel több mint 19-szer nagyobb energiafelhasználást eredményez.
